Menjünk világgá!

Úton. Mit is jelent ez nekem? Folyamatos változást, új kultúrák, érdekes személyiségek megismerését és rajtuk keresztül a saját személyiségem fejlesztését is. Van, aki azt mondja, hogy irigyeli a bátorságomat, amiért bele merek vágni.

Az ember gyakran elbizonytalanodik, de erre van egy egyszerű megoldás: le kell ülni, szervezni kell, mindenek előtt pedig venni kell egy repülőjegyet, hogy ne nagyon tudj visszafordulni. Velünk is ez történt. Több hónappal ezelőtt vettünk Évivel egy repülőjegyet, ezután pedig kezdődött a hosszas szervezés. Az alap elképzelés az volt, hogy szeretnénk „világgá menni”, de a bóklászás mellett dolgozni is fogunk. Útipajtásom, Évi néhány hónapja végzett pszichológusként, én (Dóri) pedig egy hete lettem hivatalosan közgazdász.

Az útvonal

Kuala Lumpurba, Malajzia fővárosába érkeztünk február 7-én. Megpróbálom felvázolni a következő 5 hónap útvonalát, de csak nagy vonalakban, mivel még azt sem tudjuk hol alszunk holnapután. Sőt, tegnap este Kuala Lumpurba szállásfoglalás nélkül érkeztünk. 🙂 Tehát nagyjából két nap múlva lépünk a maláj fővárosból, néhány fontosabb települést érintünk az országban, majd irány Thaiföld. Ezután szeretnénk még bebarangolni Kambodzsát, Laoszt, Vietnámot, Mianmart. Majd áprilistól szedjük a lábunkat a Fülöp szigetek felé, ahol két hónapot dolgozunk a fővárosban, Manilában egy alapítványnál, akik iskolát működtetnek árva, illetve mélyszegénységben élő gyerekeknek. Szóval tanítani fogunk és programot szervezünk. Nagyjából így néz ki az utunk, bár a változtatás jogát erősen fenntartjuk.

Hátizsákos lányok megérkeztek a Jurassic parkba :)
Hátizsákos lányok megérkeztek a Jurassic parkba 🙂

Az utazás típusa

Szerencsére azt mindketten megtanultuk, hogy az utazás egyáltalán nem drága dolog, ha az embernek nincsenek nagy igényei és azt nem nyaralásként képzeli el. Mindketten két hátizsákba zsúfoltuk kis életünket és többnyire sok ágyas hostelszobákban szállunk meg. Ez azért is jó, mert nagyon sok érdekes embert lehet így megismerni. Tehát mi nem abba a típusba vagyunk sorolhatóak, akik egy egzotikus szigeten egy resortban fotózzák a napbarnított lábukat, de a városi hoteleket is messze elkerüljük. Viszont a helyszínből adódóan a gyönyörű háttér állandó lesz. A blogot elsősorban a családdal, barátokkal való könnyebb kapcsolattartás miatt írom, de remélem, hogy az élményeimen keresztül kicsit közelebb is hozhatok másokat ahhoz, hogy kilépjenek a komfort zónából, vagy csak a kalandjaimon keresztül jobban megértsék ezt a világot. Tehát a blog nem egy részletesn útibeszámoló lesz, inkább szeretném kiemelni az érdekességeket, a kulturális különbségeket, megfigyelni hogyan élnek itt az emberek. Ezen kívül akik ismernek, tudjàk, hogy nagyon érdekelnek a különböző nyelvek, így elvétve írok majd nyelvi érdekességekről is. Igyekszem nem ellustulni és rendszeresen frissíteni a blogot. 🙂

A blog létrehozását nagyon köszönöm Balázs barátomnak, aki itt ír kalandjairól, erősen ajánlott olvasni, a következő hónapban például Észak-Koreába látogat.

Életem két hátizsákban
Életem két hátizsákban